Rögtön az elején megjegyezném, hogy az informatikában ritka idétlen kifejezéseket tudnak kitalálni. Egyszer valami fórumban egy nagyképű informatikus erre azt az érvet hozta fel, hogy egyszerűbb egy kifejezést találni rá, mint körülírni, hogy "számítógépes hálózaton megvalósított adattárolás és -szinkronizálás". Igen, ez igaz. Csakhogy ésszerűbb lett volna mondjuk "hálózat"-nak nevezni. Sokkal kifejezőbb és pontosabb, mint a felhő.
Az etimológiai bosszankdásban kimerülő bevezetés után tekintsük át a lényeget!
Kétségtelen, hogy a tárolóeszközök (bár közvetlenül ezt nem is lehet eszköznek nevezni) legújabb nemzedékét jelentik a felhő alapú tárhelyek. Ez egész egyszerűen annyit jelent, hogy fájljainkat, dokumentumainkat egy távoli szerveren tárolhatjuk. (Igen, a semmitmondó, ámbár hangzatos kifejezés ennyit jelent.)
Miért jó ez?
A legfőbb ok, hogy tárhelyünket bárhonnan elérhetjük, ahol van internetelérésünk. Ebből kifolyólag sokkal kényelmesebbé válik az adathordozás. Nem kell pendrájvon (régebben floppykon, újraírható DVD-n) fizikailag hurcolásznunk az adatokat. Elég, ha felmásoljuk a "felhőbe", onnantól azt a másik gépen már csak le kell másolni. Kiküszöböltünk közvetlenül mindenféle fizikai adathordozót, így például nem kell attól tartanunk, hogy elveszítjünk a pendrájvot, vagy egész egyszerűen attól, hogy elromlik.
A másik érv, amit a "felhő" mellett fel szoktak hozni, hogy az nem fog tönkremenni, így nem veszíthetük el adatainkat. Nos, a helyzet korántsem ennyire üdvözítő, de azért tény, hogy megbízhatóbb egy online tárhely, mint egy kétes származású, leértékelt pendrájv.
Továbbá kényelmes módszer ez biztonsági másolat készítésére. (Erről a témáról a jövőben még írni fogok.)
Mik a hátrányai?
Erről már kevesebb szó esik. Mindenhol csak dicsőítik az új technológiát, a hátulütőiről leginkább csak hallgatnak.
Adatvédelmileg nem árt szem előtt tartani, hogy adataink egy tőlünk távol található, rendszerint más vállalat tulajdonát képező szerveren tárolódnak. Ki tudja, hogy mire használhatják fel dokumentumainkat? Ez lehet, hogy kicsit paranoiás hozzáállásnak tűnik, de azért kényes adatainkat kétszer is gondoljuk meg, hogy egy idegen szerverre feltöltjük-e.
Másik, rendkívül életszerű probléma, hogy nem olyan nehéz elveszíteni a hozzáférésünket a "felhőhöz". Az ilyen szolgáltatások felhasználónévvel és jelszóval azonosítanak minket, melyet azonban megeshet, hogy elfelejtünk. Triviális probléma, de az interneten tárolt adatainkat leggyakrabban emiatt szoktuk elveszíteni. Ez nem is olyan ritka, mint gondolnánk. Ha pedig a jelszavunkat elvesztettük (és nincs mód a visszanyerésére), búcsút inthetünk a feltöltött adatainknak. (Továbbá adatvédelmileg megint csak probléma lehet egy esetleges gyenge jelszó, aminek következtében dokumentumaink illetéktelen kezekbe juthatnak.)
Sokhelyütt elhangzik, hogy a "felhő" nagyságrendekkel biztonságosabb, mint a saját gépünk. (Ezt az érvet általában hangzatosan ki is szokták színezni, hogy minél meggyőzőbbnek hasson.) Nos, valóban, általában időtállóbb egy jól karbantartott szerverpark, mint egy noname pendrájv. Viszont egy minőségi alkatrészekből összeállított, megfelelően karbantartott számítógép könnyen tartósabbnak bizonyulhat, mint egy online tárhely. Egy márkás, jó minőségű merevlemez, vagy egy DVD simán kibír 5-10, vagy akár még több évet. Vajon egy internetes szolgáltatás kibír ennyit? A tapasztalat azt mutatja, hogy ez egyáltalán nem biztos. Maga az internet sem túl öreg, ennek ellenére már nagyon sok - akkor szinte halhatatlannak gondolt - szolgáltatás szűnt meg, vagy alakult át teljesen más jellegű szolgáltatássá. Altavista, GeoCities, MySpace, extra.hu, Egon. Mind egykor népszerű szolgáltatások voltak, de mára az ötből három már abszolút nem működik, kettő pedig ugyan még létezik, de a kutya sem használja. Könnyen várhat ilyen sors egy-egy tárhelyszolgáltatásra is. Egy nyom nélkül megszűnő tárhelyhez képest pedig még egy megírt DVD is biztosabb háttértár.
